Hogyan készüljünk fel egy gépelési tesztre adatbeviteli munkákhoz?
Az adatbeviteli munkakörök azon kevés munkakörök közé tartoznak, ahol a gépelési teszt a felvételi folyamat valódi, pontozható része, nem csak egy kellemes készség. A ténylegesen mért tudás teszi a különbséget aközött, hogy hidegen vagy felkészülten vágunk bele a munkába.
A legtöbb adatbeviteli gépelési teszt két dolgot mér: a percenkénti szavak számát és a pontosságot, általában egy vagy néhány perc alatt. Néhány tovább megy, és kifejezetten a numerikus bevitelt teszteli, mivel az adatbeviteli munka nagy része űrlapokból vagy táblázatokból történő számok begépeléséből áll, nem pedig prózai szövegből. Érdemes mindkettőt gyakorolni, ha a munkakör numerikus adatokat tartalmaz, mivel a számok pontos és gyors begépelése más ritmust követ, mint a szavak begépelése.
Az álláshirdetésekben látható tipikus követelmények 40 szó/perctől (belépő szintű pozíciók) 60-80 szó/percig (a kifejezetten a sebességért versengő pozíciók) terjednek, szinte mindig egy pontossági küszöbértékkel – a 95-98% gyakori. A magas szó/perc és sok hiba általában nem megy át, mert a valódi adatbeviteli munkában a pontatlan bevitel rossz adatokat jelenthet a későbbiekben, ami nagyobb probléma, mint egy kissé lassabb gépelő.
A felkészülés leghasznosabb módja, ha ugyanolyan körülmények között gyakorolsz, mint amilyenekben a vizsgán is részt veszel: egy időre korlátozott szövegrészben, ismétlések nélkül, a végén egy sebesség- és egy pontossági számmal – nem csak lazán gépelsz és találgatsz, hogyan teljesítettél. A változatos, ismeretlen szövegen való gyakorlás is fontosabb, mint amilyennek látszik, mivel a teszt egy olyan szövegrészt ad, amit még soha nem láttál, és azok a gépírók, akik mindig ugyanazon az ismerős bekezdésen gyakorolnak, gyakran azt tapasztalják, hogy a valódi sebességük akkor csökken, amikor hirtelen új anyaggal találkoznak.
Ha a számok bevitele is része a vizsgának, akkor a számokban gazdag szövegrészekkel való gyakorlás jobban segít, mint az általános szöveggyakorlás.